A '''SharpMap''' egy nyílt forráskódú térinformatikai programkönyvtár, amely alkalmas asztali és webes alkalmazások fejlesztésére egyaránt. Lehetőséget ad [https://hu.wikipedia.org/wiki/Geoinformatika térinformatikai adatok] különböző formátumokból történő betöltésére, és térképek megjelenítésére. A programkönyvtár [https://hu.wikipedia.org/wiki/C_Sharp C#]-ban íródott és a [https://hu.wikipedia.org/wiki/.NET_keretrendszer .NET 4.0 keretrendszeren] alapszik. A programcsomag [https://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_Lesser_General_Public_License GNU LGPL] licensz alatt használható.

== Felépítés ==

* '''SharpMap''': Központi modul, amely tartalmazza a térbeli elemek modelljét.

* '''SharpMap.UI''': [https://en.wikipedia.org/wiki/Windows_Forms Windows Forms] felhasználói vezérlőket tartalmazó modul

* '''SharpMap.Web''': [https://en.wikipedia.org/wiki/ASP.NET ASP.NET] webes alkalmazások felhasználói felületéhez szükséges funkciókat tartalmazó modul.

* '''SharpMap.Extensions''': további bővítményeket tartalmazó komponens. Olyan bővítményeket ad, amelyekkel lehetőség van [https://hu.wikipedia.org/wiki/Oracle_Database Oracle], [SpatiaLite SpatiaLite (SQLite)] illetve [[PostGIS PostGIS (PostgreSQL)]] adatbázis használatára. A modul továbbá biztosítja [[GDAL/OGR]] modulok használatára.

== Telepítés ==

A SharpMap programcsomag hivatalos weblapján http://sharpmap.codeplex.com elérhető a bináris változat, valamint a forráskód egyaránt. Binárisan a programcsomag [https://en.wikipedia.org/wiki/Assembly_(CLI) .NET szerelvények] formájában érhető el, amelyek behivatkozhatóak bármilyen .NET 4.0 (vagy frissebb) alkalmazásban.

A programkönyvtár elérhető [https://en.wikipedia.org/wiki/NuGet NuGet] csomagok formájában is:

{| class="wikitable"
|-
! scope="col"| Modul
! scope="col"| NuGet parancs
|-
| Központi modul
| <tt>Install-Package SharpMap</tt>
|-
| Windows Forms felhasználói felület modul
| <tt>Install-Package SharpMap.UI</tt>
|-
| ASP.NET felhasználói felület modul
| <tt>Install-Package SharpMap.Web</tt>
|-
| Bővítmények modulja
| <tt>Install-Package SharpMap.Extensions</tt>
|}

== '''Használat''' ==

=== SharpMap felvétele a referenciák közé: ===

- Indítsuk el a VisualStudio-t

- Hozzunk létre egy új projektet (pl. Windows Forms Application)

- SharpMap osztályok felvétele a referenciák közé:

- VisualStudio főmenüjében '''Project -> Add reference''', itt a '''Browse''' fül alatt keressük meg azt a helyet, ahová a SharpMap zip fájlt kicsomagoltuk.

- Válasszuk ki a számunkra szükséges dll fájlokat

Így már importálhatóak az osztályok, ha a kódból szeretnénk példányosítani őket. Viszont a designer még nem tartalmazza azokat a vezérlőket, amelyekre szükségünk lehet a megjelenítésnél.

=== Vezérlők hozzáadása a Toolbox-hoz: ===

- Adjunk hozzá egy új tabot a Toolbox-hoz. '''Toolbox -> jobb klikk -> Add Tab''', az új tab neve legyen SharpMap

- Ebbe a csoportba rakjuk bele a SharpMap vezérlőit a következő módon: '''Jobb klikk a csoportra -> Choose Items… -> dll fájlok kiválasztása''' (csak azokat a dll fájlokat tudjuk kiválasztani, amik tartalmaznak grafikus vezérlőket)

Ezzel megvannak a legfontosabb kezdő lépések. A SharpMap importálható és elérhetőek a grafikus vezérlői is.

'''Megjegyzés:''' ''A SharpMap dll fájlok elérési útja megváltozik, akkor a VisualStudio nem fogja őket megtalálni. Ha ilyen történik, a Solution Explorer ablakban a projektünk Reference részét lenyitva kiválasztjuk a SharpMap adott állományát és a Properties-ben módosítjuk a path-ot a megváltozott elérési útra.''

== '''Funkciók''' ==

=== Főbb funkciók ===

A SharpMap főbb funkciói lehetőséget adnak:

- GIS adatok kezelésére

- Térbeli adatok betöltésére adatbázisból. Pl: Oracle, PostGIS, SpatiaLite

- Térbeli adatok betöltése shape fájlból, WMS-ről.

- Térképek renderelésére

- Rétegek használata adatok megjelenítésére

=== Vektor rétegek ===

Vektor rétegeket a '''SharpMap.Layers.VectorLayer''' nevű objektummal tudunk létrehozni. A rétegen megjeleníteni kívánt térbeli adatokat pedig a '''SharpMap.Data.Providers''' nevű függvény segítségével tudjuk betölteni. Pl.: egy shape fájlból töltjük be az adatokat.

SharpMap.Layers.VectorLayer vlay = new SharpMap.Layers.VectorLayer("States");
SharpMap.Data.Providers.ShapeFile("path_to_data\\states_ugl.shp", true);

=== WMS rétegek ===

Lehetőségünk van '''WMS szerverről''' betölteni az adatokat a rétegünkre. Ezt a '''SharpMap.Layers.WmsLayer''' használatával tudjuk megtenni.

SharpMap.Layers.WmsLayer wmsL = new SharpMap.Layers.WmsLayer("US Cities", "http://sampleserver1.arcgisonline.com/ArcGIS/services/Specialty/ESRI_StatesCitiesRivers_USA/MapServer/WMSServer");

WMS rétegnél be kell még állítanunk a következő paramétereket.

//PNG formátum.
wmsL.SetImageFormat("image/png");
//Verziószám 1.1.0
wmsL.Version = "1.1.0";
//Réteg hozzáadása
wmsL.AddLayer("Cities");
//Vetületi rendszer azonosítója (SRID)
wmsL.SRID = 4326;

=== Térkép stílusok ===

Ahogy fentebb láthattuk,lehetőségünk van vektor rétegek létrehozására. Ezekhez a rétegekhez hozzárendelhetünk stílusokat, amelyekkel a térképünket tudjuk szinezni. Tegyük fel, hogy már van egy vektor rétegünk '''(vlay)''', amit egy shape fájlból töltünk be. A '''SharpMap.Styles.VectorStyle'''-al tudunk új stílusokat létrehozni. Az objektum '''Fill''' metódusával tudjuk kitölteni a színezni kívánt objektumot a térképen mégpedig a '''System.Drawing.SolidBrush''' segítségével.

Egy lehetséges példa a megvalósításra, ahol a területet szinezzük:

SharpMap.Styles.VectorStyle landStyle = new SharpMap.Styles.VectorStyle();
landStyle.Fill = new System.Drawing.SolidBrush(System.Drawing.Color.FromArgb(232, 232, 232));

Egy másik példa a vizek szinezésére:

SharpMap.Styles.VectorStyle waterStyle = new SharpMap.Styles.VectorStyle();
waterStyle.Fill = new System.Drawing.SolidBrush(System.Drawing.Color.FromArgb(198,198,255));

A stílusokat lehetőségünk van egy szótár adatszerkezetben eltárolni'''(Dictionary)'''.

Dictionary<string, SharpMap.Styles.IStyle> styles = new Dictionary<string,SharpMap.Styles.IStyle>();
styles.Add("land", landStyle);
styles.Add("water", waterStyle);

Végül a stílusokat úgynevezett '''Theme'''-ként tudjuk hozzáadni az előzőleg elkészített vlay nevű vektor rétegünkhöz, ehhez a '''SharpMap.Rendering.Thematics''' névterében megtalálható '''UniqueValuesTheme''' metódust használjuk.

vlay.Theme = new SharpMap.Rendering.Thematics.UniqueValuesTheme<string>("class", styles, landStyle);

=== Egyedi vezérlők ===

A SharpMap-ben megtalálható '''MapBox''' biztosít számunkra néhány egyedi eseményt azokon az eseményeken kívül amiket a '''System.Windows.Forms.Control''' névtérből származtat. Ezekre az egyedi eseményekre tudunk saját eseménykezelőket írni. A SharpMap honlapján megtalálható tutorial-ban kapunk egy alap osztályt, amely segítségünkre lehet egy saját Tool megírásához. Ezenfelül kapunk egy minta példát egy ilyen Tool megvalósítsára.

A tutorial, az alap osztály, a minta Tool és a MapBox által nyújtott események/eseménykezelők elérhetőek itt: http://sharpmap.codeplex.com/wikipage?title=Tutorial%20-%20Example%205%3a%20Create%20a%20custom%20tool%20for%20the%20MapBox%20control&referringTitle=SharpMap%20Tutorial

'''Megjegyzés:''' ''A fent említett funkciók elérhetőek a SharpMap hivatalos honlapján levő'' '''''SharpMap Tutorial''''' ''link alatt, itt: http://sharpmap.codeplex.com/wikipage?title=SharpMap%20Tutorial''

== '''Egyszerű példaprogram''' ==

A shape fájlok megjelenítése minden GIS szoftver alapfunkciója. A SharpMap is biztosít egy osztályt ezek megjelenítésére. Ez a '''MapBox''' osztály, amelyet megtalálhatunk a SharpMap tabon, amelyet az előzőleg készítettünk. A megjelenítendő vektor térkép ebbe az osztályba fog legenerálódni és ez az osztály fogja megjeleníteni nekünk. Ennek a tartalma egyébként egy '''PictureBox'''-ban is megjeleníthető a az '''Image''' property használatával.

Első lépésként hozzunk létre egy ”Demo1” nevű új projektet.

A Design ablakban levő Formra tegyünk rá egy MapBox-ot:

- Dupla klikk a Toolbox-ban lévő SharpMap tab MapBox controljára -> megjelenik a formon a mapBox1 nevű objektum

A Property ablakban a BackColor tulajdonságot állítsuk fehérre.

Ez az egyszerű program egy shape fájl megjelenítését fogja végezni. Ehhez annyit kell tennünk, hogy a Form1 konstruktorában fogjuk elvégezni a megjelenítést. A következő C# kódot másoljuk be a konstruktorba:

//--> countriesLayer réteg elkészítése a shape fájlból
SharpMap.Layers.VectorLayer countriesLayer = new SharpMap.Layers.VectorLayer("megye");
countriesLayer.DataSource = new SharpMap.Data.Providers.ShapeFile(@"C:\Users\Bence\Documents\mo_shp\megye_region.shp", true);
mapBox1.Map.Layers.Add(countriesLayer);

this.Text = countriesLayer.LayerName;

//--> réteg stílus paramétereinek beállítása
countriesLayer.Style.Fill = Brushes.LightBlue;
countriesLayer.Style.EnableOutline = true;
countriesLayer.Style.Outline = Pens.DarkBlue;

mapBox1.Map.ZoomToExtents();
RefreshMap();

Nézzük meg mit jelentenek az egyes sorok a kódban.

Hozzuk létre a countriesLayer nevű '''SharpMap.Layers''' objektumot, amely '''VectorLayer''' lesz, „megye” névvel. Ezenkívül meg kell adnunk a rétegünk forrását, amely sokféle lehet, jelen esetben egy shape fájl. Argumentumként adjuk meg a megjeleníteni kívánt fájl nevét és elérési útját. Végül adjuk hozzá a réteget a '''_sharMap.Layers''' kollekcióhoz.

//--> countriesLayer réteg elkészítése a shape fájlból
SharpMap.Layers.VectorLayer countriesLayer = new SharpMap.Layers.VectorLayer("megye");
countriesLayer.DataSource = new SharpMap.Data.Providers.ShapeFile(@"C:\Users\Bence\Documents\mo_shp\megye_region.shp", true);
mapBox1.Map.Layers.Add(countriesLayer);

'''Megjegyzés:''' ''Data providers paraméterlistáján az első paraméter egy string, ami a fájl elérhetőségeit tartalmazza. A második paraméter, ami boolean típusú arra utal, hogy van-e térbeli indexelés vagy sem. Ha False, akkor nincs, de ebben az esetben, nagy adatállományokra lassúvá válhat a megjelenítés. True esetében lesz térbeli indexelés, ami az első megjelenítéskor egy kis időt vesz igénybe, viszont a további megjelenítéskor gyorsabb lesz a folyamat.''

A Form1 fejlécében is jelenítsük meg ezt a nevet

this.Text = countriesLayer.LayerName;

Következő kódsorok a megjelenési stílusra vonatkozó paraméterek.

//--> réteg stílus paramétereinek beállítása
countriesLayer.Style.Fill = Brushes.LightBlue;
countriesLayer.Style.EnableOutline = true;
countriesLayer.Style.Outline = Pens.DarkBlue;

Végül be kell állítanunk a viewport sarkait a térképünk térbeli kiterjedésének megfelelő értékre. Erre külön eljárása van a mapBox1.Map-nek. A mapBox1 frissítésével jelenik meg a tényleges térkép.

mapBox1.Map.ZoomToExtents();
RefreshMap();

== '''Egyszerű példaprogram: Térkép mozgatás''' ==

Ebben a programban az előző példát fejlesztjük tovább. A térképet kicsinyítjük, nagyítjuk és mozgatjuk. A mozgatásokat a Formra elhelyezett gombok segítségével fogjuk irányítani. Négy funkciót fogunk megvalósítani: '''Zoom in''' (nagyítás), '''Zoom out''' (kicsinyítés), '''Zoom Full''' (zoom out a teljes térképi tartalomra) és Pan (a kurzor klikkelés helyére teszi a viewport középpontját.

A program C# kódja:

using System;
using System.Collections.Generic;
using System.ComponentModel;
using System.Data;
using System.Drawing;
using System.Linq;
using System.Text;
using System.Threading.Tasks;
using System.Windows.Forms;

namespace Demo1
{
public partial class Form1 : Form
{
SharpMap.Map _sharpMap;
//--> nagyítási érték beállítása
const float ZOOM_FACTOR = 0.3f;
//--> a vector réteg neve és a forrásfájl elérési útja
const string DATA_NAME = "megye";
const string DATA_PATH = @"C:\Users\Bence\Documents\mo_shp\megye_region.shp";

public Form1()
{
InitializeComponent();

//--> térkép inicializálása
_sharpMap = new SharpMap.Map(new Size(600, 300));

//--> countriesLayer réteg elkészítése a shape fájlból
SharpMap.Layers.VectorLayer countriesLayer = new SharpMap.Layers.VectorLayer(DATA_NAME);
countriesLayer.DataSource = new SharpMap.Data.Providers.ShapeFile(DATA_PATH, true);

_sharpMap.Layers.Add(countriesLayer);

//--> réteg stílus paramétereinek beállítása
countriesLayer.Style.Fill = Brushes.LightBlue;
countriesLayer.Style.EnableOutline = true;
countriesLayer.Style.Outline = Pens.DarkBlue;
this.Text = countriesLayer.LayerName;

_sharpMap.ZoomToExtents();

RefreshMap();
}

private void RefreshMap()
{
//--> Térkép generálása a SharpMap segítségével
pictureBox1.Image = _sharpMap.GetMap();
}

private void ZoomIn_Click(object sender, EventArgs e)
{
//--> Nagyítás a Zoom érték megváltoztatásával
_sharpMap.Zoom -= _sharpMap.Zoom * ZOOM_FACTOR;
RefreshMap();
}

private void ZoomOut_Click(object sender, EventArgs e)
{
//--> Kicsinyítés a Zoom érték megváltoztatásával
_sharpMap.Zoom += _sharpMap.Zoom * ZOOM_FACTOR;
RefreshMap();
}

private void ZoomFull_Click(object sender, EventArgs e)
{
//--> Eredit térképméret visszaállítása
_sharpMap.ZoomToExtents();
RefreshMap();
}

private void pictureBox1_Click(object sender, MouseEventArgs e)
{
//--> Kurzor koordinátájának konvertálása
GeoAPI.Geometries.Coordinate p = _sharpMap.ImageToWorld(e.Location);
//--> térkép pozicionálása
_sharpMap.Center.X = p.X;
_sharpMap.Center.Y = p.Y;
RefreshMap();
}
}
}

A Zoom In, Zoom out, Zoom Full feliratú gombokra klikkelve tudjuk változtatni a kép nagyítását. Ezek eseménykezelőjébe kerültek bele a zoom műveletek. Például a Zoom In gombra klikkelve azonnal megtörténik a nagyítás, mégpedig úgy, hogy a kép közepe változatlanul a viewport közepére esik. A kurzor bármely pozíciójában történő klikkelés a viewport elmozdulását jelenti úgy, hogy a klikkelés térképi helye lesz a viewport közepe.

== '''Egyszerű példaprogram: Térkép mozgatás webes alkalmazásban''' ==

Az előző példaprogramhoz nagyon hasonló webes térkép alkalmazás van megvalósítva '''ASP.NET 2.0''' és '''SharpMap''' használatával.

A leírás, a kódrészletek és a teljes kód letölthető ezen a linken: http://www.codeproject.com/Articles/12457/Creating-an-Interactive-Map-in-ASP-NET-Using-S

=Külső hivatkozások=
* [http://sharpmap.codeplex.com/ A SharpMap hivatalos honlapja]

== '''Hivatkozások''' ==

''SharpMap hivatalos honlap: http://sharpmap.codeplex.com/''

''SharpMap további Tutorialok: http://sharpmap.codeplex.com/wikipage?title=SharpMap%20Tutorial&referringTitle=Documentation''

''SharpMap leírás további példaprogramokkal (VisualBasic, C#): http://tarsadalominformatika.elte.hu/tananyagok/opensourcewin/index.html''

''SharpMap Tutorial (C#): http://spatialhorizons.com/2007/10/14/using-sharpmap-1/''

''SharpMap Tutorial (ASP.NET 2.0): http://www.codeproject.com/Articles/12457/Creating-an-Interactive-Map-in-ASP-NET-Using-S''

SUMO

2016-05-23T08:41:15Z

Roberto:

A '''SUMO''' ('''Simulation of Urban MObility''') egy közúti, tömegközlekedési és vasúti [https://en.wikipedia.org/wiki/Microsimulation mikroszimulációs] [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADlt_forr%C3%A1sk%C3%B3d%C3%BA_szoftver nyílt forráskódú szoftver]. Felhasználását tekintve alkalmas kereszteződések, lokális úthálózatok, lámpabeállítások, menetrendek tervezésének támogatásához, illetve teszteléséhez. Lehetőséget nyújt úgynevezett online szimulációhoz, vagyis a szimuláció közben az adatok változtatására, úgymint úthálózat (pl. baleset előidézése), forgalmi lámpák (pl. napszaktól függő lámaváltás, detektorok használata). A szoftverben a mikro modellt [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver_%C3%A1gens ágens alapú szimuláció] valósítja meg, amely járműszinten szimulálja a forgalmat.

==Története==

A SUMO-t 2000-ben kezték el írni, GPLv3-el. Az első verzió 2009-ben készült el. Jelenleg 0.13.0-ás verzió a legújabb. Célja a közúti forgalom kutatások támogatása.

==Telepítés==

Elérhető Windowsra, Suse Linuxra, Fedorára, Scientific-re és Ubuntura is. Nyílt forráskódú jellegéből következik, hogy buildelhető tetszőleges környezetben, természetesen ehhez szükséges [https://hu.wikipedia.org/wiki/Qt Qt] és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv) Python] támogatás.

==Technológiai Leírása==

A SUMO alapvetően [https://en.wikipedia.org/wiki/C%2B%2B C++]-ban írt szoftver, a hozzá tartozó kiegészítő eszközök [https://hu.wikipedia.org/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv) Python]ban írt szkriptek. A grafikus felülete [https://hu.wikipedia.org/wiki/Qt Qt]-ban íródott. A szimulációhoz használt matematikai modell jól elkülönített modulban helyezkedik el.

===Matematikai háttér===

A SUMO-ban beállítható minden jármű típushoz tartozó követési modell. A követési modell azt határozza meg, hogy egy jármű milyen sebességgel haladjon.

====Wiedemann====
Ennek a modellnek két változata is létezik, a 74-es és a 99-es. Előbbi kevesebb paraméterrel dolgozik, második viszont 10 paraméterrel, így különböző sebesség tartományokban más-más viselkedéssel ruházhatjuk fel a járműveket, ezzel alkalmassá válik országúti forgalom modellezésére, de a városi forgalom esetén a túl sok paraméter miatt nehézkes a paraméterezése.
A modell egyszerű nulladrendű képlettel adja meg a kívánt követési távolságot. Ennek kiértékelése során kell eldönteni, hogy az adott jármű, hogyan változtassa a sebességét. Erre is ad kiszámítási módot a modell.

A modell egyetlen lineáris összefüggéssel leírható: bx= (bx_add+bx_Multi*z)* √v, a hol a bx a biztonságos távolság, v a sebesség, bx_add a biztonságos távolsági komponens, z paraméter 0 és 1 közti érték, általában 0,5 , 0,15-ös standard eltérés mellett.
Tehát az első lökhárítók közti távolság az ax+bx, ax pedig a nyugalmi távolságuk, azaz ax = L(n-1) +AXadd. Ahol az AXadd kalibrációs paraméter.
A bx_add és a bx_multi becsülhetők a kapacitás mértékéből.
A modell a szükséges követési távolságot határozza meg, tehát a sebesség meghatározása további számításokat igényel.

Bizonyos implementációkban az additív kalibrációs paramétert elhagyják, a SUMO-ban, pedig fixen 1. Ha determinisztikus modellre van szükség, akkor a z=1 választást használják.
Az első lökhárítók közti távolság az ax+bx, ax pedig a nyugalmi távolságuk, azaz ax = L(n-1) +AXadd. Ahol az AXadd kalibrációs paraméter, az L(n-1) pedig a követett jármű hossza.
A bx_add és a bx_multi becsülhetők a kapacitás mértékéből. Ennek módja a kalibráció fejezetben található.
A bx értéke alapján el kell dönteni, hogy hogyan változzon a jármű sebessége, ehhez meg kell határozni jelenlegi távolság alapján. Ennek a döntésnek a meghozatalához a további mutató számokat kell meghatározni, ezek alapján lehet eldönteni, hogy követésre, közelítésre, vészfékezésre, vagy intenzív gyorsításra van szükség. Ilyen felosztásra látható példa az alábbi diagramon. Vegyük észre,hogy az ezen lévő értéken nem a számunkra rendelkezésre álló értékek, azokat ki kellene számítani. Implementációkor viszont inkább használt stratégia ezen elv visszavezetése a rendelkezésre álló értékekre.

A modell tovább fejlesztett változatának (Wiedemann 99) 10 paramétere van. Ez inkább az autópályák forgalmára van kifejlesztve.

====Krauss====

A SUMO a Krauss modelt használja alapértelmezésként. Ez a modell a biztonságos sebességet adja meg. Itt a modell közvetlenül megadja az új sebességet. Előnye, hogy jól paraméterezhető, akár különböző forgalmi szituációkra különböző viselkedést is definiálhatunk. Sőt a SUMO képes különböző járművek esetén is különböző paraméterezést használni. Ezzel szimulálva az agrasszív és a "szőke" vezetőket is. Az útviszonyok is ezen paraméterek beállításával történhet. Bár a SUMO ezt nem támogatja közvetlenül.

===Modul szerkezet===

A modul szerkezet kialakításánál a funkciók elkülönítését tartották szemelőtt. A nyílt forráskód miatt ez igen hasznos. Két szemszögből is, az egyik, hogy az egyikben vétett hiba a másikban nem jelentkezik. A másik, hogy így szakértői területek szerint is tagolódik. Érdekessége viszont, hogy a különböző modulok nem minden esetben vannak össze integrálva.

A szoftver rendszer az alábbi modulokból áll:

* '''DFRouter:''' Utvonal készítés ciklussal indukálva
* '''Daurouter:''' Legrövidebb út választása
* '''Foreign:''' külső packagek interfészelése, úgy mint R fa, openGl stb…
* '''GUI:''' graphical itnerface in Qt
* '''GUInetLader:''' Hálózat megjeleníítése
* '''GUISim:''' Szimuláció megjelenítése
* '''jtrrouter:''' Útvonal készítés junction swichelési módszerrel
* '''microsim:''' A simuláció futatása, ez tartalmazza pl a járművek jármű típusok definícióját
* '''netbuild:''' Az útvonal hálózat gráfjának elkészítése, és módosítása szimuláció könnyű futatásához, pl hurokélek transzformálása
* '''netgen:''' absztrakt network
* '''netimport:''' Úthálózat importálása
* '''od2trips:''' OD mátrixból generál utakat
* '''polyconvert:''' A „tájat” adja hozzá a hálózathoz, tehát a térkép szinezését végzi
* '''router:''' alapértelmezett útválasztóó modell
* '''utils:''' globális segéd osztályok gyüjteménye

===Projekt szervezés===

A SUMO egy open source szoftver, tehát nyilt repozitorival kell, hogy rendelkezzen. A ticketing rendszere is nyílt. A projekt szervezéséhez a Trac nevű eszközt használják, ez wikioldalt, ticketing rendszert és verzió kontrolt is tartalmaz.

==Használata==

===Kiegészítő Eszközök===

====Hálózat generátor====

A hálózat építést a netconvert nevű program végzi.
Három inputra van szüksége:

* Csúcsokat leíró xml file, pl.: hello.nod.xml
<nodes>
<node id="1" x="-500.0" y="0.0" />
<node id="2" x="+500.0" y="0.0" />
<node id="3" x="+501.0" y="0.0" />
</nodes>

* Utakat leíró xml file, pl: hello.edg.xml
<edges>
<edge from="1" id="1to2" to="2" type=”a” />
<edge from="2" id="out" to="3" type=”b”/>
</edges>

* kereszteződéseket leíró xml file
<edges>
<edge from="1" id="1to2" to="2" type=”a” />
<edge from="2" id="out" to="3" type=”b”/>
</edges>

* kereszteződéseket leíró xml file
<types>
<type id="a" priority="3" numLanes="3" speed="13.889"/>
<type id="b" priority="3" numLanes="2" speed="13.889"/>
<type id="c" priority="2" numLanes="3" speed="13.889"/>
</types>

Az utakhoz rendelhetünk prioritást, és funkcionalitást. Az utat sávokra oszthatjuk. Pontosabban minden élhez kell, hogy tartozzon egy vagy több sáv.

Alább látható egy példa a netconvert használatára, ennek az outputja a generált hálózat, példánkban a hello.net.xml
netconvert --node-files=hello.nod.xml –type-files=hello.typ.xml --edge-files=hello.edg.xml --output-file=hello.net.xml

A netconvert nem csak általunk definiált hálózat készítésére alkalmas. Ez igen hasznos funkció, mert általában egy létező topológiát akarunk használni. Azaz importálhatunk hálózatot más formátumokból. Például open streat map export fájlt a következő képen használhatjuk SUMO hálózat építésére
netconvert --osm-files asd.osm -o asd.net.xml

====Táj színezés====

Kevésbé fontos, de látványos eszköz a polyconverter, mellyel az importált térkép színezését is hozzá adhatjuk a hálózatunkhoz.
Alább láthatunk példát a használatára
polyconvert --net-file bartok.net.xml --osm-files map.osm --type-file typemap.xml -o bartok.poly.xml

====Forgalom Generáslás====

Ha megvan a hálózatunk (net), akkor sokféleképpen generálhatunk forgalmat az adott hálózatra. Ez a következő képen történhet:
* útvonalak megadásával (trip definitions) : megadjuk a kezdeti és a végcsúcsot, és az indulási időt. A DUAROUTER képes az útvonalakat utakká konvertálni. Használata
duarouter --flows=<FLOW_DEFS> --net=<SUMO_NET> --output-file=MySUMORoutes.rou.xml
* forgalom folyam megadásával (flow definitions): ugyanolyan mint az útvonal megadása (xml file), csak itt A-ból B-be egy jármű halmaz halad.
* véletlenszerű (Randomization): ez a leggyorsabb módja, ha forgalmat akarunk generálni, de természetesen nagy valószínűtlenséget okozhat. Tools/Trip#randomTrips.py
* OD mátrixokkal: (OD-matrices) : gyakran elérhetőek forgalmi hatóságoktól. Az OD mátrix egy i,j eleme azt reprezentálja hogy jármű megy i. zónából j.zónába. A mátrixot át kell konvertálni útvonalakká a OD2TRIPS modullal. Használata:
od2trips -n <NET> -d <MATRIX> -o <TRIP_DEFS>
duarouter --trip-files=<TRIP_DEFS> --net-file=<SUMO_NET> --output-file=MySUMORoutes.rou.xml
* forgalmi folyam és kanyarodási szándék a kereszteződésekben (JTRROUTER eszközzel): megadjuk a járművek haladási szándékát, és hogy merre kanyarodjanak minden kereszteződésnél.
* Detektorok, mérési pontok használatával (detector data, observation points) :
Indukciós hurok és egyéb eszközökkel gyakran vizsgálják a forgalmat. A DFROUTER modul képes ezekből az adatokból forgalmat generálni. Azaz olyan forgalmat, amely illeszkedik a mért adatokra. Ez önmagában a gyakorlatban, csak igen kis területre ad valóság hű eredményt. Használata:
dfrouter --net-file <asdad> --detector-files <DETECTOR_FILE>
Ahol a DETECTOR_FILE egy xml fájl, ami leírja a detektorokkal mért értékeket.
* Kézzel: mi generáljuk le a forgalmat.
* Népesség statisztikák alapján: Az ACTIVITYGEN modul képes népességi statisztikákból forgalmat generálni. Ehhez utca szintű statisztikák kellenek. Itt olyanra kell gondolni, hogy egy utcában hány háztartás van és hány munkahely, az emberek átlagosan milyen messze és mikor járnak dolgozni, stb. Tehát ilyen hipotézisek szerint dolgozik, az emberek dolgozni, vásárolni járnak, gyereket visznek az iskolába stb. Emellett meg kell adni a városból kimenő és a városba (ezt többnyire városra vagy kerületre értelmes) érkező forgalmat. Ezekhez városkapukat is definiálnunk kell, ezeken keresztül megy ki és érkezik be a forgalom.
Használata:
activitygen --net-file <NET> --stat-file <STATISTICS> --output-file <ROUTES> --random

===Szimuláció===

A szimuláció futtatásához meg kell adnunk egy konfigurációs fájlt. Ez a fájl írja le a szimuláció paramétereit. Ebben kell meghivatkozni a további input fájlokat, például az útvonal választási fájlt.

Az útvonal választási fájl tartalmazza a jármű típusokat is például:
<routes>
<vType accel="1.0" decel="5.0" id="Car" length="2.0" maxSpeed="100.0" sigma="0.0" />
<route id="route0" edges="1to2 out"/>
<vehicle depart="1" id="veh0" route="route0" type="Car" />
</routes>

Itt megadhatjuk a kategória méretét, gyorsulási és fékezési kapacitását. Illetve a hozzá tartozó jármű követési modellt és annak paramétereit. Lehetőség van a grafikus megjelenítés módosítására is. Láthatjuk, hogy egy jármű valójában egy jármű típus és a hozzá tartozó útvonal. Természetesen további paraméterek adhatók meg neki, például a kezdeti sebesség.

Azt már bemutattuk, hogyan kell hálózatot generálni, tehát a legfontosabb fájlok a hálózat és az útvonal választás. Ezek elegendők a konfiguráció elkészítéséhez. Itt meg kell adni hány virtuális ütemnyit szeretnénk szimulálni. Illetve, hogy milyen típusú outputot várunk. Egy példa konfiguráció:
<configuration>
<input>
<net-file value="hello.net.xml"/>
<route-files value="hello.rou.xml"/>
</input>
<output>
…
</output>
<time>
<begin value="0"/>
<end value="10000"/>
</time>
</configuration>

Ekkor lefuttathatjuk a szimulációt az alábbi parancssal
sumo -c <konfigurációs fájl>.sumocfg
Ha vizualizációt is szeretnénk akkor
sumo-gui -c <konfigurációs fájl>.sumocfg

====Tömegközlekedés====
A SUMO képes tömegközlekedést is szimulálni a menetrend és megállók megadásával. Például a következő módon:
<vtype id="BUS" accel="2.6" decel="4.5" sigma="0.5" length="15" maxspeed="70"
color="1,1,0"/>

<vehicle id="0" type="BUS" depart="0" color="1,1,0">
<route edges="2/0to2/1 2/1to1/1 1/1to1/2 1/2to0/2
0/2to0/1 0/1to0/0 0/0to1/0 1/0to2/0 2/0to2/1"/>
<stop busStop="busstop1" duration="20"/>
<stop busStop="busstop2" duration="20"/>
<stop busStop="busstop3" duration="20"/>
<stop busStop="busstop4" duration="20"/>
</vehicle>

====Kimenet====

A szimulációt sokféle célból tehetjük, mindegyik más és más analizálási módszert követel meg. Ezért a SUMO többféle kimenet típust is támogat.
* [[VTK format]] : Minden jármű sebességét és pozíciójából készít fájlokat VTK formátumban.
* [[FCD]] Floating Car Data): Minden szimulációs ütemben, minden jármű neve, típusa, sebessége, és iránya pozíciója tárolódik.
* [[Detektoros mérés]] : Lehetőségünk van induktív hurokdetektorok és azonnali induktív hurokdetektorok elhelyezésére a hálózaton. Előbbi folyam adatokat is tud mérni, például a forgalom eloszlása időben.
* [[Jármű utazásokról információ]] : Az egyes járművek által kibocsátott káros anyag, vagy elhasznált üzemanyag adatait kaphatjuk meg.
* [[információk a szimuláció jelenlegi állásáról]]: ez nyílván online szimuláció esetén érdekes.

===Grafikus Interfész===

A SUMO grafikus interfésze független program a többi modultól, ő is csak a sumo parancsot hívja. Sajnos az xml szerkesztéstől sem óv meg, nem lehet benne konfigurációt szerkeszteni. Csak grafikusan adhatjuk meg a konfigurációs fájl nevét. Viszont alkalmas arra, hogy grafikus visszajelzést adjon a szimuláció aktuális állapotáról. A kirajzolása nem látványos, de könnyen értelmezhető. Az xmlben megadott színezéseket és jármű alakokat jól kezeli (ezek felül definiálhatók). Továbbá képeket is elhelyezhetünk a vizualizációba a koordináták megadásával. Például műhold vagy légi felvételt tehetünk a szimuláció mögé.

Jelentős hibája, hogy mindig kirajzolja a teljes látható szimulációs területet, még akkor is ha a felbontás miatt nem is lehet látni a járműveket. Ez jelentős korlátot szab a SUMO-ban a vizualizált szimuláció futtatására.

Lehetőség van a szimuláció szüneteltetésére is, illetve megadhatjuk a szimuláció sebességét is. A gui lehetőséget biztosít a forgalom szimuláció közbeni változtatására, például a dugó miatt az emberek későbbre halasztják a bevásárlást.

A modul felépítése lehetővé teszi, új menüpontok könnyű felvételét.

=Felhasználása=

Széles körben használt út hálózat tervezéshez, menetrend készítéshez. Kedvelt ingyenes mivolta miatt akadémiai körökben. A felhasználására jó példa többek közt a [http://turbotraffic.mak.com TurboTraffic]. Ahol saját GUI-t használnak hozzá, de a sumo szimulátort.

=Kapcsolódó szócikkek=
* [[MATSim]]

=Szakirodalom=
* Krajzewicz, Daniel, et al. [http://elib.dlr.de/6661/ "SUMO (Simulation of Urban MObility)-an open-source traffic simulation"], ''Proceedings of the 4th Middle East Symposium on Simulation and Modelling'' (MESM20002). 2002.
* Krajzewicz, Daniel. [http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-4419-6142-6_7 "Traffic simulation with SUMO–simulation of urban mobility"], ''Fundamentals of traffic simulation''. Springer New York, 2010. 269-293.
* Potári, Gábor, Vincellér, Zoltán , Ács, Zoltán. [http://icai.ektf.hu/icai2014/papers/ICAI.9.2014.2.41.pdf "A method for real-time adaptation of weather conditions within a trac simulation"], ''Proceedings of the 9th International Conference on Applied Informatics'' 2:41-47. 2014.

=Külső hivatkozások=
* [http://sumo-sim.org/ A SUMO hivatalos honlapja]
* [http://sourceforge.net/projects/sumo/ A SUMO forráskódja]
* [http://www.dlr.de/ts/en/desktopdefault.aspx/tabid-9883/16931_read-41000/ DLR - Institute of Transportation Systems - SUMO]

Kezdőlap

2014-03-18T13:41:47Z

Roberto: Kezdőlap első változata létrehozva.

Main Page

2014-03-18T12:50:20Z

Roberto: Changed main page.

'''Welcome to the GIS Wiki.'''

The ''GIS Wiki'' is an internal Wiki site of the [http://www.elte.hu Eötvös Loránd University (ELTE)], [http://www.inf.elte.hu Faculty of Informatics] with the primary aim of hosting topics related to [http://en.wikipedia.org/wiki/Geographic_information_system Geographic Information Systems].

The administrator of the site is [mailto:groberto@inf.elte.hu Roberto Giachetta].